Színes üveg

Egy kis információ, mitől , milyen színű lesz az üveg, ami örökkön örökké folyik, de olyan lassan, amihez a mi időnk túl kevés….

(Fontos jellemzője még, hogy a kristályos anyagoktól eltérően az üvegnek, mint amorf anyagnak, nincs fagyáspontja, és határozott olvadáspontja sincsen. És bár az üveg régóta ismert anyag, mégsem ismerjük pontosan az atomos felépítését és szerkezetét. Zachariasen 1932-es, általánosan elfogadott elmélete szerint ugyanazok a kötések vannak jelen benne, mint a kristályos kvarchomokban, ugyanakkor ezek a kapcsolatok nem rendezettek, mint a kristályban, mert a kötéstávolság valamint a kötések szöge egyaránt változó. A kötések változatosságának kutatása még ma is az egyik alapkérdés a fizikában.
Az egyik definíció szerint az üveg tehát olyan, amorf (alaktalan) állapotú, szilárd anyag, amelynek egyes kémiai tulajdonságai a folyadékokra jellemzőek. Egy másik szerint az üveg egy olyan, szervetlen összetételű keverékanyag, amely lehűlés közben kristályosodás nélkül jut mechanikailag szilárd állapotba. A magyar Náray-Szabó István pedig így adta meg az üveg meghatározását (1967): Az üveg nem-periódusosan elhelyezkedő atomokból vagy ionokból álló hálózat, amelynek részecskéit erős, az egész hálózaton három dimenzióban átvonuló kémiai kötések tartják össze.
Ezt a definíciót szervetlen és szerves üvegekre egyaránt lehet alkalmazni. Forrás: mimicsoda.hu)
 
 
 
A színes üvegeket fém nanorészecskék hozzáadásával festik. A színezőanyagok aránya 0,1% körüli. A legtöbbet alkalmazott fém az ezüst és az arany, néhány nanométeres átmérőjű nanorészecskék formájában. A nanorészecskék alakja is döntő; nem mindegy, hogy gömb, lemez vagy ellipszoid alakú. Az üvegek fehérítésére fém-oxidokat adagolnak az olvadékhoz; ezek a szennyezéssel komplementer színárnyalatot adják.

Az üveg színezését általában fémek oxidált (pl. rézoxid) változatának a hozzákeverésével érik el. Íme egy kis lista:

Vas-oxid:                  

a vasion vegyértékétől függően zöld-kékeszöld vagy barna, esetleg sárga                                              (Összesen tizenhat ismert vasoxid létezik. Ezek a vegyületek vagy oxidok (wüstit, hematit, β-Fe2O3, maghemit, γ-Fe2O3, ε-Fe2O3,magnetit, ferrihidrit), vagy hidroxidok és oxid-hidroxidok (goethit, akaganeit, lepidokrocit, feroxihit, bernalit, schwertmannit vagy zöld rozsda).Néhány oxidot a kerámiák zománcában használnak. Sok vasoxid a kiégetés során jellegzetes színt kölcsönöz a máznak.A vörös márga színét a benne található vas-oxid adja.

ironoxidepigmentusgov

Réz-oxid:      

a két értékű rézionoktól kék, az egy értékűekétől piros  (A réz(I)-oxid (nyelvújításkori magyar nevén rézélecs[2]) vörös színű por, vízben nem oldódik. Atomrácsos jellegű vegyület. Az összegképlete Cu2O. A természetben rézércként (kuprit) található meg vörös színű kőzetekben. A réz oxigénnel találkozó felülete lassan alakul át oxiddá, mesterségesen magas hőmérsékleten oxidálják nagy nyomáson. További hevítéssel réz(II)-oxidot nyerünk belőle.

 

copperiioxidecopperioxide          

 
Króm-oxid:

a vas-oxiddal együtt zöldre színez  (A króm(III)-oxid a természetben az eskolait nevű ásványként található meg. Az ásványt Pentti Eelis Eskola finn geológus tiszteletére nevezték el.A króm(III)-oxidot katalizátorként alkalmazzák egyes szerves kémiai szintézisekben. Csiszolóanyagként szolgál acél fényezésére. Legfőként viszont pigmentként alkalmazzák festékek, üvegek és zománcok készítésekor.

eskolaite
Urán-oxid:

sárgászöld, (UV-fényben zölden fluoreszkáló színt ad, főként a szecesszió idején használták, ma az urán radioaktivitása miatt nem gyártják. Az urán használata a természetes oxid formájában egészen Kr. u. 79-ig nyúlik vissza, amikor is sárga színezőanyagként használták kerámiák zománcának készítésénél (Olaszországban, Nápoly mellett találtak ilyen kerámiadarabokat). Az újbóli felfedezésekor a 19. század elején az egyetlen ismert uránlelőhely Csehországban volt, Joachimsthalban.               Az elem felfedezését a német kémikusnak, Martin Heinrich Klaprothnak tulajdonítják, aki 1789-ben fedezte fel, egy szurokérc nevű kőzetben. Az elem a nevét az Uránusz bolygóról kapta, amit 8 évvel korábban William Herschel fedezett fel. Fémként először 1841-ben Eugene-Melchior Peligot különítette el. 1850-ben használták először kereskedelmi forgalomban, méghozzá az üveggyártásban. Az első ilyen vállalat a Lloyd & Summerfield volt Birmingham-ben. Az urán radioaktív jellegét először 1906-ban észlelték.)

heuranium
Kobalt(II,III)-oxid:    

élénk kék . A kobalt-aluminát is kék színt ad . Színmentesítésre is használják.                                               (A kobalt elemi állapotában szürkés-ezüstös színű és mágneses. Azonban nem fordul elő a természetben elemi állapotban, legtöbbször vegyületeiben található meg. Kis mennyiségben sziklákban, termőföldben, vízben, növényekben és állatokban is előfordul. Curie-pontja 1388 °K 1,6~1,7 Bohr magneton per atommal. Sűrűn a nikkelleltársul, mindkettő jellemző eleme a vasmeteoritoknak. Az emlősöknek szükségük van kis mennyiségű kobaltra, mivel a kobalt a B12-vitamin alapja. Vegyületei jellegzetesen bíborvörös színűek vizes közegben, illetve kristályvizes sókként. Szerves vegyületei, vagy vízmentesített sói viszont kék színűek – ez a sajátságos tulajdonság a kobalt azonosítására is felhasználható. Színezékként (kobaltkék, kobaltzöld)

cobalt

Nikkel-oxid:

vöröseslila, szürke.Színmentesítenek is vele.                                                                                                          (A nikkel ezüstös fehér színű, kemény fém. Az elemi nikkel nagyon reakcióképes, így elsősorban vegyületek formájában található meg. A szervezetbe kerülése elképzelhető szájon át (táplálékkal, vízzel), belégzéssel, ill. a bőrrel történő érintkezés révén.Több nikkel vegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a WHO IARC. Vegyületeit felhasználják üvegek készítésére is.)

 

nickel_chunknimonoxi
Mangán(IV)-oxid:

zöld színárnyalat eltávolítására      (A mangán ezüstszürke, rideg, kemény fém. A mangán-dioxid vagy mangán(IV)-oxid a mangán oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. A képlete MnO2.noxidációs száma benne +4. Fekete színű por. Nyomot hagy a papíron. A mangán-dioxid a természetben megtalálható ásványként. Az ásvány neve barnakő vagy piroluzit. A piroluzit a mangán legfontosabb érce. Mangán-dioxidból állítanak elő több más mangánvegyületet. Alkalmazzák festékek gyártásakor és oxidálószerként. Felhasználják az üveggyártásban is, mert elszínteleníti az üveget azáltal, hagy a benne található vas(II)-ionokat vas(III)-ionokká oxidálja. Színezőanyagként is adják az üvegekhez.)

800px-manganese-dioxide-sample

 

Szelén-oxid:                                                                                                                                                                   rózsaszín, piros, (szelén egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34 és a vegyjele Se, nyelvújításkori neve reteny[1]. Az oxigéncsoport eleme, tulajdonságai a kénéhez és a tellúréhoz hasonlóak. Több allotróp módosulata is ismert. Ezek közül a két legjelentősebb neve vörös szelén és szürke szelén. A vörös szelén a kénre hasonlít, a szürke szelén néhány tulajdonsága már a fémekre emlékeztet. A szürke, fémes jellegű módosulat félvezető tulajdonságú. A szelén nagy mennyiségben mérgező, de kis mennyiségben szüksége van rá a szervezetnek.                                                   Az üveggyártásban a szelén vörös és szürke módosulatát egyrészt az üveg színtelenítésére alkalmazzák, másrészt felhasználják az üveg vörös, rózsaszín vagy narancssárga színűre festéséhez is.)

selen_1
Ezüst:

sárga (Ezért drágább a normál színeknél a sárga.  Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém, amiből igen vékony lemezek és huzalok készíthetők. Kémiailag ellenálló, tiszta levegőben vagy vízben megtartja színét és csillogását, de a levegőben levőkén-hidrogén megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén. Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok oxigént képes oldani. Az olvadék lehűlése közben, az ezüst megszilárdulásakor az oldott oxigén erőteljesen fröcskölve szabadul fel.

Az áramot az összes ismert elektromos vezető közül a legjobban, még a réznél is jobban vezeti. A legalacsonyabb fajlagos ellenállású fém. Drágasága miatt mégis viszonylag keveset használnak belőle az elektrotechnikában. Az ezüst hővezető- és fényvisszaverő-képessége minden más féménél jobb; utóbbi tulajdonsága miatt már az ókorban is tükröket készítettek belőle. Öntésre csak ötvözetei alkalmasak. Tiszta állapotában rendkívül lágy, könnyen megmunkálható, viszont puha, könnyen kopik.

)

silverusgov

 

Indium-oxid:

sárga, borostyánsárga  Az indium nagyon ritka elem. Csak nagyon kevés indiumtartalmú ásvány létezik.

800px-indium_wetting_glass

 

Neodímium:

rózsaszín, lila Gyorsan oxidálódik a szabad levegőn, amely lepattogzik, így a fém többi része is oxidálódhat – egy centiméteres nagyságú neodímium minta egy éven belül teljesen oxidálódik.

neodym_1
Prazeodímium: 

zöld  kis mennyiségben található meg a földkéregben (9,5 ppm). A monacit és basztnezit ritkaföldfém ásványokban fordul elő , lágy, ezüst színű, nyújtható, képlékeny fém, vegyületei az üveget és a zománcot sárgára színezik. Leo Moser -Ludwig Moser, a mostani Karlovy Vary-ban, Csehország Bohemia tartományában található Moser üvegművek alapítójának fia, nem keverendő össze Leo Moser matematikussal- az 1920-as években vizsgálta meg a prazeodímium felhasználását az üvegek színezésében. Az eredmény egy sárgászöld üveg volt, mely a „Prasemit” nevet kapta. Hasonló színt azonban a prazeodímium 1920-as évek végi árának töredékéért is elő lehetett állítani, így ez az árnyalat nem vált kedveltté, kevés darabot készítettek belőle, ezekből ma már alig található egy-egy példány. Moser a prazeodímiumot neodímiummal is keverte, így készült a „Heliolite” (németül „Heliolit”) üveg, amely már szélesebb körben terjedt el. A tisztított prazedímium első tartós kereskedelmi felhasználása – mely még ma is tart – egy sárga-narancssárga kerámiafesték, a „prazeodímium sárga”. Ez egy szilárd oldat, melyben a cirkónium-szilikát (cirkon) kristályrácsába prazeodímium van beépítve. Ennek a festéknek nincs zöldes árnyalata. Ezzel szemben a prazeodímium üveg – ha elég nagy mértékben adalékolt – nem tisztán sárga, hanem határozottan zöld színű.

 

Szamárium:

sárga(A természetben elemi formában nem fordul elő. Gyakoribb ásványai a monacit, bastnäsit, cerit, gadolinit és szamarszkit. Átlagos koncentrációja a földkéregben a 40. helyen áll a gyakorisági listán. A szamáriumot először Jean Charles Galissard de Marignac svájci kémikus észlelte 1853-ban.)


Európium:

élénk rózsaszín  (Az európium az ólomhoz hasonló keménységű, elég képlékeny fém. Az európium a legreaktívabb ritkaföldfém, levegőn gyorsan oxidálódik (egy centiméteres nagyságú minta néhány nap alatt teljesen eloxidálódik) és a kalciumhoz hasonlóan reagál vízzel. A szilárd fémminták még akkor is általában fénytelenek, ha ásványi olaj védőréteggel vannak bevonva. Az európium levegőn 150–180 °C-on meggyullad és európium(III)-oxid keletkezése közben elég. Az európium elemi állapotban nem fordul elő, azonban számos európium tartalmú ásvány ismert, ezek közül a basztnezit és a monacit a legfontosabb.)

800px-monazit_-_mosambik_o-afrika1024px-eu-block
Arany:

rubinvörös. ( A legdrágább üvegtípus.  Előzőleg királyvízben oldják. Az egyik legdrágább szín, ebből adódóan a piros gyöngyök ára is magasabb. Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkező nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja. Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém. Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm³. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív. Az arany a természetben elemi állapotban termésarany és ércásványok (pl. arzenopirit) formájában fordul elő. elem előzi meg.

Mesterséges arany talliumból történő előállítására reaktorban, elemátalakítás révén van lehetőség – ennek költsége azonban két nagyságrenddel meghaladja a természetes arany bányászatáét és a keletkező nemesfém mennyisége is rendkívül csekély, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.

A középkor és a korai újkor évszázadaiban számos alkimista kísérletezett a bölcsek kövének létrehozásával, hogy annak segítségével ólomból színaranyat állíthassanak elő – az ilyen kémiai művelet azonban lehetetlen.

arany-rog

Tejesítők (opálosítók): az üveget fehérré teszik. Nyersanyagai a fluor- és a foszforvegyületek.

fluorite-270246

 

 

Rendelj egyedi tiffany üvegtárgyat esküvőre, ajándékba, évfordulóra:   info@uvegmuvesz.hu

Vásárolj tiffany üvegmunkákat, limitált számban készült, egyedi üveg ékszereket!

Megvásárolható munkák:Bolt       

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenkilenc − három =