Az üveg, akár a varázslat

Varázslat : az üveg, melyet jól ismerünk és használunk, hosszú múltra tekint vissza.

A lexikonok szerint az üveg homok, mészkő, szóda, esetleg színezőanyag megolvasztott keverékéből gyártott rideg, keménynek tűnő átlátszó anyag.
Az üveg története jóval idősebb, mint az emberiség története, mégis a természet eme csodálatos ajándékát az ember kezdte használni, ő tette közhasználati eszközzé. Az üveg históriája a természetben talált üvegásvány (obszidián) felhasználásával kezdődött.

Az üveg feltalálásának körülményei máig sem tisztázottak. Plinius római történetíró feljegyzéseiben az üveg a föníciaiak találmánya, melyet egy szerencsés véletlennek köszönhetünk.
Története szerint egyszer egy föníciai gálya nátront (szódát) szállított, azonban viharba került, s az észak-szíriai partokra sodródtak és a Belo folyó mentén szálltak partra.. A hajósok a nátrondarabokat a rakományként szállított salétromtömbökre helyezték, és a parti homokból tűzhelyet rögtönöztek. Másnap, mikor a hamut szétkotorták, csodálatos csillogó olvadékdarabokat pillantottak meg, mely az értékes drágakövekre emlékeztette őket. Hazatérve már tudatosan ismételték meg a folyamatot.

Nem tudni, hogy vajon tényleg így történt-e, az azonban tény, hogy már Kr.e. 5-6000 körül készítettek alacsony hőmérsékletű üvegzománcokat, megüvegesedett fajansz tárgyakat. Ezt az anyagot nevezték fekete gyöngynek (obszidiánnak). Ezt a vulkanikus, kagylós törésű, fekete átlátszatlan anyagot előszeretettel használta az ember pengének, nyílhegynek. Théba és Memphis papjai színes üveggyöngyöket készítettek, drágaköveket utánozva.

Gazdag fantáziájú és ügyes kezű üvegkészítő mesterek éltek Egyiptom területén, erről tanúskodnak az ókori egyiptomi üvegleletek. Az élesen törő vulkáni obszidián alkalmas volt üvegpalackok, tálkák, korsók, fiolák, tölcsérek készítésére. Az ókori üveg tulajdonképpen egy üvegszerű zománc, melyet ugyanezekből az alapanyagokból állítottak össze, de külső megjelenésében homályos, átlátszatlan, majdnem mindig színezett. Mezopotámiában már alkalmazták az üveget használati tárgyak (edények, fazekak, vázák) felületének bevonására, díszítésére és a tárgyak megóvása céljából. A modern, fújt üveg feltehetően Alexandriából, a Ptolemaiosz-dinasztia idejéből származik, amikor is a mesterek elsősorban üvegmozaikokat készítettek, melyeket díszítésre használtak, de már szimmetrikus formákat is létre tudtak hozni üvegből. A Biblia az üveget az aranyhoz hasonlította.

Az üveggyártás innen terjedt el a Földközi-tenger teljes medencéjében, majd – a rómaiak közvetítésével a provinciákba – Európa teljes területére.
A Római Birodalom idején az üvegtárgyak már az egyszerű emberek számára is elérhetővé váltak. Ebből az időből találtak jelentős görög, dél-tiroli és kínai leleteket is. A római császárság alatti periódusban érte el tetőpontját az üveg elterjedése és ekkorra már lehetővé vált egy nagyon kifinomult gyártási minőség. Ebben az időszakban vált az üveg építészeti elemmé, megtalálható volt az ablakokban és a paloták díszítőelemeként is. Pliniusz elbeszélései között említi azokat az üvegboltozatokat, melyeket Agrippina fürdőiben látott, és a héber Filone mesélt Caligula császár becses üvegezett ablakairól.
Az üveg tartotta el a firenzei kereskedőket is.
Ciceró így írt az üvegről:
” … nagyon szegénynek tekinthető az az ember, aki nem birtokol olyan házat, melynek falai üveglappal vannak borítva.”

 

Az üveg akár a varázslat…
törékeny megoldások

A birodalom kettészakadása után a Kelet-római birodalom középpontja, Bizánc lett az üveggyártás és üvegművészet fellegvára. Ezen a területen készült üvegmozaikok egy része mind a mai napig fennmaradt, és csodálatra késztet minket. Velence a Bizánci Birodalom részeként őrzi, veszi át és virágoztatja föl az üveggyártást.
A Római Birodalom hanyatlásával a IV-V. századtól az üvegkészítés is feledésbe merült Európában. Az üveggyártás elsősorban Irak, Irán és Egyiptom területén virágzott ezekben az időkben.

500-600 között találtak fel egy új eljárást, mely a síküveg gyártás volt. Ezt úgy vitték véghez, hogy gömb alakú üveget fújtak, melyet kemencében tovább forgatva kiszélesítettek. Egyiptomban tovább fejlesztették a római technikát, és kikísérletezték az aranyozást, miközben Mezopotámiában, 1000 körül megalakult az első iskola, ahol kifejezetten a metszett üveg készítésével foglalkoztak.

Az üvegtechnikák elterjedése érdekeltté tette egész Európát. A későbbiekben az üvegiparban Velence töltötte be a vezető szerepet, ahol már a X. század körül léteztek üveges műhelyek. Mivel a kemencék jelenléte gyakran tüzet okozott, a Legfelsőbb Tanács 1291. évi dekrétuma Muranó szigetére összpontosította az üvegipart. A koncentráció oka volt az is, hogy elősegítse ennek a munkának a szigorú felügyelet alá vonását, elkerülve, hogy az üvegművészeti titkok külföldre juthassanak. Az a munkás, aki külföldre távozott, súlyos büntetésben részesült: hazatérési parancsot kapott, családját elfogatták,… ” és aki családja letartóztatása ellenére is megmakacsolta magát, és úgy döntött, hogy továbbra is külföldön tartózkodik, annak néhány derék ember elvállalta a meggyilkolását…”.

Így fejlődött ki egy olyan ipar, melynek köszönhetően Muranót évszázadokon át az üvegművészet szinonimájaként emlegették. Muranóban alkották meg a híres “velencei kristály”-t (tükröt), mely egyféle kapocs volt az antik és a modern üveg között. Elsősorban fényéről, ragyogásáról, és káprázatos formáiról híresült el, természetesen sokfelé exportálták is.

A muránói üveg (tükör), készítésének titkát sokáig féltve őrizték. A titok kiszivárgását követően aztán mind Franciaországban, mind Németországban, mind pedig Angliában egyre több üvegkészítő tevékenykedett.
A síküveg (floatüveg) gyártása egyre inkább elterjedt a franciáknak köszönhetően, akik továbbfejlesztették a velencei technikát.
1665-ben Colbert engedélyezte a “Manufacture Royale des Glaces” -t, mely privilégiumot jelentett az öntött üveg gyártáshoz, és megszületett a Saint Gobain.
1675-ben George Ravenscroft, angol üvegkészítő-mester elsőként adott ólmot az üveghez, megteremtve ezzel a csillogó ólomkristályt. Az ólom jó törésmutatójának köszönhetően ez az új összetételű üveg már sokkal selymesebb, lágyabb, s ennek köszönhetően jobban vágható, formázható
A XIX. századi ipari forradalom hatására az építészetben megvalósulhattak a hatalmas vas-üveg szerkezetek. Ez volt az üvegházak, fényűző télikertek, üvegezett galériák időszaka.
1900-ban kezdődött meg az 1 m átmérőjű, 12 m magas hengerek mechanikus gyártása, melyből a 3 x 12 m-es üveglapok származnak. Ez a gyártási szisztéma egészen a második világháborúig élt, főleg néhány amerikai gyárban.
1902. március 25-én Irving Wightman Colburn (1861-1917) szabadalmaztatta az ablaküveggyártást elősegítő gépét.
1904. augusztus 2-án pedig Michael Owens (1859-1923) rukkolt elő első üvegformázó gépével, mely már üvegpalackok, üvegkorsók, üvegpoharak készítésére, sorozatgyártására is alkalmasnak bizonyult.
1913-tól gyártanak húzott üveget a Fourcault-eljárással.
1916-ban megszületett a Libbey-Owens-féle eljárás, mely lehetővé tette a nagy vastagságú, jó minőségű húzott üvegek gyártását.
1920-ban, a Saint Gobain által valósult meg az öntött üveg gyártása közvetlenül a kemencéből érkező olvasztott üvegből, mely ezt követően hengereken haladt keresztül.
1925 óta gyártanak húzott üveget Pittsburgh-eljárással, mely lehetővé tette az optikai hibák mérséklését.
1936-ban kezdődött az üvegszál gyártása .
1959-ben a Pilkington gyár tett először kísérletet a Float üveg gyártására.

Az üveg akár a varázslat…
az ókori csoda

Az üvegművészet az iparművészet egyik ága.

Az üveg természeténél fogva ezerarcú. Már anyagában is lehet jelkép, műalkotás, de gyakran jelenítik meg társművészetekben: képző-, filmművészetben, irodalomban. Az üveg továbbá fontos csomagolóanyag, a poharak pedig mindennapjaink kellékei, s egyben az ünnepek elengedhetetlen tartozékai..
Az üveg speciális keverék, mely olvasztva majd kihűtve nem alkot kristályokat, viszont áttetsző marad. Ez a természetben bárhol fellelhető anyag tette lehetővé az embernek, hogy egy a fényt átengedő, de a környezeti behatásoktól mentes építő felületelemhez jusson pusztán homokból.

Ma az üveg alkalmazási területei egyre bővülnek, a teret nyitó, sajátos energetikai tulajdonságokkal bíró üveg az építészetben maga az elegancia eszköze.
Adva adja a lehetőséget, hogy technológiai fejlődésünk által mind hasznosabb, a jövő kihívásainak és komfortérzetünk legsokszínűbb kielégítésének tegyen eleget az üveg. Évezredek során jutottunk el a mai ember által alkalmazott modern üvegkészítési technológiákhoz, ami a tömegigények kielégítését, a széles választékot és a kíváló minőséget jelenti.

A üveg belső terek alkotóelemeként folyamatosan jelen van életünkben; mint sejtelmes, csillogó, titokzatos szépség. Építészetben és belsőépítészetben hő- és hangszigetelő üveg, műanyagok erősítése, ablak üveg, ólomüveg, üvegtégla, biztonsági üveg, edzett üveg, homokfúvott üveg, höszigetelt üveg, höszigetelő üveg, katedrál üveg, savmaratott üveg, float üveg, low e üveg, üvegbeton, sokféle dísztárgy és használati eszköz készülhet belőle.

Az üvegkészítés a társadalomban élő ember vívmánya. Az ókori keleti civilizációk üvegművészete görög és római közvetítéssel került a középkori Európába, majd a “világkereskedelem” útvonalain jutott el a Föld összes országába. Mivel az üvegkészítés nagy becsben tartott mesterségnek számított, és csak kevesen ismerték a technológiát, bátran kijelenthetjük, hogy az üveg és annak készítése a kultúra egyik fokmérője.

Az üveg varázslat, vagyis technológiája, története

– Kr.e. V.-VI. évezred – első emlékek Egyiptomból (fekete üveggyöngy).
– Kr.e IV. évezred – üvegkorsók Egyiptomból, mozaik üveg lelet.
– Kr.e. I.sz. – Róma az üveggyártás központja (építészeti felhasználás, üvegablakok, bronzkeretes kör üveglap).
• Pannóniában üvegleletek a római korból.
– Kr.u. – 340 – Bizánc folytatja a római hagyományokat (templom üvegek, halotti urnák, buborékos üveg).
– VII. sz. – a koronamódszerrel készített üvegtárcsa Szíriában (üvegfújópipával fújt üvegkorong, akár 1 m átmérőjű is lehetett).
– X. sz. – arab közvetítéssel a Velencei Köztársaság területén honosodik meg újra az üveg Európában.
– XIII.sz. – a velencei Muránóban az üvegcéhek titkos technológiával készítik díszüvegeiket, tükreiket (Muránói tükör).
• Magyarország-on a XIII.sz-tól használnak üveget a templom építkezéseknél. A magán felhasználás csak a XIX. sz.-tól jellemző.
– X-XVII.sz. – síküveggyártás csak hengerré fújt üvegből történt, majd ezután Franciaországból terjedt el a táblaüveg síkra öntése (XVII. sz-tól).
• 1475 körül Budán céhet alkotnak az üvegesek.
• 1570 Schwanherdt Henrik alkalmazza az üvegmaratást (fluor sav).
– XVII.sz. – üveg vágása gyémánttal (Velence).
• Az átlátszó üveg térhódítása Magyarországon, szükségessé tette a függöny használatát.
• XVIII.sz. – Mária Terézia korában a magyar üvegműves ipar hanyatlása (cseh és osztrák üveg megjelenése).
– XIX.sz.vége – az üveg manufaktúrákat felváltja a gépesített üvegipar (széngázzal olvasztott üveg).
• 1884. évi ipartörvény Magyarország-on szabad iparnak minősíti az üvegművességet (szétválik a gyáripar és kézművesipar).
– XX.sz. – húzott üveg (Emile Fourcault, Colburn, Pittsburg módszerei).
– 1920-tól görgők közötti hengerelés (Bicheraux).
• Trianon következtében határokon kívül került a magyar üvegipar zöme.
• 1929-ben Zagyvapálfaván megépítik a Fourcault rendszerű táblaüveghúzó üzemet.
• 1935 Miskolc: az öntöttüveg gyártásának kezdete.
– 1950-től úsztatott üveg (float) Angliából (Pilkington-módszer).
• A szocialista iparosítás terméke az Orosházán (1972), Salgótarjánban létesített síküveggyárak.
• 1991-ben felépül az első float üveggyár Orosházán (HUNGUARD).
• 2007-ben Orosházán elindul a LOW-E bevonatoló gyártósor.

A rendszerváltás után és a piac liberalizációjának köszönhetően jelenleg Magyarországon a legfejlettebb technológiákat alkalmazzák az építészeti üveggyártásban, az üvegipari gépgyártásban és az üvegmegmunkálás különböző területein.

 

Rendelj egyedi tiffany üvegtárgyat esküvőre, ajándékba, évfordulóra:   info@uvegmuvesz.hu

Vásárolj tiffany üvegmunkákat, limitált számban készült, egyedi üveg ékszereket!

Megvásárolható munkák:Bolt     

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

öt × 2 =