farsang

Farsang időszaka

Farsang, mulatság, bálozás, télűzés

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott …).  A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. Farsangvasárnap tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját.

A nők napja 🙂

Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Busójárás

Magyarországon a legismertebb ma is élő  farsangi téltemető, tavaszváró népszokás a busójárás. Ennek idejét is a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. „Farsang farka” három napig, Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tart a mulatság. 

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával hozzák kapcsolatba. A monda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról, aminek nincs igazán történelmi alapja.

 

A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagyarányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

Hasonló maszkos télűző népszokások, farsangi mulatságok egészen Kis-Ázsiától kezdve Európa legnyugatibb csücskéig jelen vannak.

Az ördögszerű ijesztő ábrázolások, mint a fűzfából faragott álarcokat viselő busók,  az ólomüveg festészetben is jelen van. Az ördög ábrázolások a mitológiába nyúlnak vissza, a halálistenséghez kapcsolódnak, ami aztán a keresztény mitológiába is beépíthetővé vált.

A busó maszkokhoz hasonlatos üvegfestészeti ábrázolásokat gyűjtöttem: A fantázia végtelen, a képek is mutatják 🙂 Legyenek ezek az ördögfiókák is a rossz űzők, téltemetők , ijesszenek el minden bút és bánatot!

Ha ijesztőnek találod ezeket a kis  ördögi képeket, válassz valami tavaszváró, melegséget, vidámságot  sugárzó képet otthonra a Welcome Home oldaláról !
 
 

Képek: pinterest és saját.

Info: vikipedia,   mohácsibusójárás

Ha te is szeretnél egy  kisördögöt házi szolgálatra, ami elűzi a telet, vagy minden rosszat, csak írj:   info@uvegmuvesz.hu

Vásárolj limitált számban készült, egyedi üveg ékszereket!

Megvásárolható munkák:Bolt       Több kép a  Tiffany Galéria  és az  Üvegékszer Galéria oldalán.

Please follow and like us:
Posted in Ünnepek and tagged , , , , .